Csörötnek

Weboldal

A Rába középkori hídjának nagy volt a katonai szerepe, melyből eredő előnyök némely esetben hátrányt is jelentettek a történelem viharos időszakaiban. A Rába völgyében gyakran vonultak hadak. Az utak szükségszerűen hozták a seregeket Csörötnekre, s ezek akár ellenségek voltak, akár nem, megpróbáltatást jelentettek az itt élőknek.
A török 1622-től hódoltatta, majd 1664. júliusában pedig felperzseltette a falut. A százhúszezres török sereg ekkor sikertelenűl próbált átkelni a folyón Csörötneknél, így kénytelen volt a jobb parton továbbhaladni Szentgotthárdig, ahol sor került az emlékezetes szentgotthárdi csatára.

A másik – a település történelmét – jelentősen befolyásoló tényező a ciszterek szentgotthárdi apátságának létrejötte. Csörötnek minden bizonnyal a ciszter apátság egyik majorjából fejlődött ki. z apátsági majorokban a szerzetesek mellett világi testvérek is dolgoztak. Ezek számát idővel az apátok csökkentették, s a földesúri jogokra hivatkozva a falvak jobbágyaival próbálták földjeiket megműveltetni. Az amúgy is nagy terhek alatt nyögő jobbágyok nem nyugodtak bele a földesúri túlkapásokba.
Az apátok és a jobbágyok közötti ellentét állandóan erősödött, élesedett. A település első írásos említése (1350) is egy a szentgotthárdi apát és jobbágyok között lefolyt perrel foglalkozó okiratban maradt fenn.

Az apátság felismerve a földrajzi fekvésből adódó lehetőségeket, keleti birtokainak központjává Csörötneket jelölte ki.

A falu Rábán átívelő hídjánál hídvámszedési jogot gyakorolt az apátság, melyről 1898-ban mondott le a megye javára.

Csörötnek gazdasági szerepét növelte az a tény, hogy az uradalom keleti birtok-részén csak Csörötneken termelt bort és azt helyben ki is mérte. Az uradalom többi települése – a székhely Szentgotthárd kivételével – borkimérési joggal nem rendelkezett.

A szőlő meghonosítása Csörötneken valószínűleg alapításának első századában történt. A Huszász felé néző, déli fekvésű domboldal s annak talaja alkalmas volt a bortermelésre, mely jelenleg is a kistérségi szőlőtermesztés jelentős színtere.

Az apátság állattenyésztésének a Csörötnekhez tartozó Huszász volt a központja. A huszászi major egészen a közelmúltig fennmaradt, de sajnos a szocialista szövetkezeti mezőgazdaság időszakában (1973-78 között) leépítették, és a hatalmas épületegyüttest le is rombolták.